Vége a vizsgaidőszaknak, hurrá! Legalább is részemről vége, kész az utolsó vizsgám is. Nem pont ehhez vagyok szokva, eddig olyan még nem fordult elő, hogy januárban is vizsgáztam volna, de most már végre tényleg nincs több májusig. Ez eddig jó.
Ami rossz: Pongrácom még az utolsó vizsgás héten beteg lett, szóval ovi nuku. Remek volt így tanulni. A hab a tortán, hogy mostanra, amikor már csak a lazítás következne, meg jöhetnék mehetnék, intézhetném a dolgaimat, hát na ná, hogy én is elkaptam. Amúgy általában senkitől nem kapok el semmit, de tőle minden nyavalyát összeszedek. Fáj a torkom mint a fene, nem tudok nyelni, és majd' szétmegy a fejem. Pedig már olyan jó dolgokat kitaláltam magamnak... El akartam kezdeni varrni tanulni, hát ez most elnapolódik. Az egyetlen, amit tényleg elkezdtem, az a vektoros rajzolás. Pár napja belefutottam a youtube-on néhány ilyen tutorial videóba, és kedvet kaptam hozzá. Elkezdtem fotó alapján rajzokat készíteni, az első végre el is készült, miután végre megértettem, hogy működik az Adobe Illustrator. Nem lett teljesen tökéletes, kicsit malac feje lett a leányzónak, de azért azt hiszem, menni fog ez, csak gyakorlás kérdése. Kissé nyomaszt a gondolat, hogy a 30 napos próbaverzió után hogyan tovább, de majd megoldom. Ha sikerül valami tényleg szépet csinálnom, felnyomom ide is, hadd dicsekedjek már én is egy cseppet.
De azért na, annyira utálom ezt így, hogy beteg vagyok, amikor úgy vártam már a szerdát, az utolsó vizsgát, ami után végre azt csinálok, amit akarok. Úgy elterveztem, hogy csütörtökön kiganyézom az egész lakást, mert erősen ráfér, de aznap már kicsit fájt a torkom, gondoltam, inkább pihenek, és másnapra kutya bajom. Na hát nem így történt. Az volt az eredeti terv, hogy TEGNAP kitakarítok, rendet rakok, selejtezek, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, ma este pedig egy barátommal filmet nézünk, pezsgőzünk, megünnepelve a vizsgaidőszak végét. Hát ennyit a takarításról meg a pezsgőről, marad helyette az ágyban hesszelés (szerencsére ebben Pongrác is többé-kevésbé partner), meg a meleg tea. Tudom, kéne bele tenni propoliszt is, az helyre tenne, de nem visz rá a lélek. Amikor először ittam propoliszos teát, még ízlett is, nem értettem, miért mondja barátnőm, hogy undorító. De amikor már harmadszor, negyedszer kényszerül rá az ember, hogy igya, hát tényleg nem kellemes. Hm, kéne valakivel hozatni Neocitran-t, ami ugyan nem gyógyít, de én csodaszerként tartom számon, mert finom, és jól is esik. Egyszer még pár éve az akkori háziorvosom nagyon lebarmolt miatta, hogy miért iszom, ha beteg vagyok, mert csak fájdalomcsillapítóval van tele, és ne várjam, hogy attól bármi is jobb lesz. De hát nekem az is elég, ha pillanatnyilag jobban érzem magam tőle, mást ezzel úgyse nagyon lehet csinálni, csak megvárni, amíg meggyógyulok.
Na jó, most meg is szakítom a fetrengést, ki kell teregetnem, mert emlékezetem szerint legalább 4 napja nem mostam, csehül állunk tiszta ruhákkal. Utána meg asszem rajzolok egy kicsit, el ne vesszen egyetlen perc se a 30 napból.
